Sziasztok!:-)
Nos.Megjöttem.Kicsit késve,de itt vagyok.Sajnos jelenleg is készülök egy irodalom versenyre, holnap indulunk,és még most álltam neki a kötelezőket elolvasni.Csak meglesz valahogy.Mindegy, öt órás az út így is szóval legalább lekötöm magamat majd. Mindenképpen viszem magammal a laptopomat,és amikor időm engedi akkor írok. Most is kész a következő rész is, csak még a másodikat sem volt időm feltenni.Szóval a harmadik rész két kommentnél fog érekzni!;-)
Nem húzom az időt, mert a rizsázásomat szerintem senki nem olvassa el.:D:D:D:D
Jó olvasást! <3
-->
A
lakosztályba beérve kicsit mintha elbizonytalanodtam volna.Végtére
is semmi közünk egymáshoz.Azt sem tudom,hogy milyen ember,de mégis
felhoztam.Lehet,hogy az éjszaka folyamán meggyilkol,vagy esetleg
kirabol.Bár mind a kettő lényegtelen.Ahogy az életem jelenleg
áll, egyik sem számítana.Emlékszem a születésnapomra.Emberek
sérültek meg miattam.Olyan emberek akiket szeretek.Rajongókat
vesztettem el,és barátokat. Akkor és ott eldöntöttem,hogy nekem
nincs helyem ebben az életben.
De természetesen
ez nem csak rajtam múlott.Ha Scoo abban az időben nincs mellettem
biztosra veszem,hogy úgy döntök,hogy ennyi fájdalmat nem tudok
elviselni.És azt hiszem igazam lett volna.Viszont abban nem,ahogy
megakartam oldani.Gondoltam a pengére is,hisz csak egy mozdulat.A
drog túladagolásra,az legalább nem fáj. Vagy ott volt még a
begyógyszerezés és stb. De eszembe jutottak azok az emberek akiket
szeretek.
Anyukám.Aki 18 évesen nem
félt engem megtartani,és világra hozni.Aki minden erejével
küzdött értem világ életében.Akinek annyi mindent köszönhetek
mint égen a csillag. Akinek én vagyok az egyetlen.És akinek nem
okozhatok akkora fájdalmat, hogy egyszem fiát elveszem tőle.Hogy
csak úgy kilépek az életéből, úgy,hogy véget vetek a
sajátomnak. Önző lennék.
Az apukámra,a
nagyszüleimre,Jazzy és Jaxora.Akiket soha nem hagyhatok cserben.
Akiknek szükségük van egy nagy tesóra,és egy nagy fiúra.Akinek
példát kell mutatni,és akinek meg kell őket védeni a felnőttek
rút világától.
A gyermekkori barátaimra.
Ryan,Chaz és Chris belebetegednének,ha kiderülne hogy velem bármi
baj történt.Caitlinre aki még mindig őrülten szeret engem,és
akinek szerelmét talán soha egy pillanatra sem leszek képes
viszonozni,de nem okoznék neki fájdalmat,mert szeretem.Furcsa
kapcsolat a miénk. Nem tudom megmondni,hogy még mindig miért
kínzom azzal,hogy egyáltalán találkozok vele.Neki az lenne a
legjobb, hogy soha nem látna.De önző vagyok,és nem tudok ilyet
tenni.
A munkatársakra akik már a
családom részévé váltak.Azokra akiknek én jelentem a
munkát.Akik elveszítenék mindenüket ha én nem lennék,és mégsem
a pénzes zsákként gondolnak rám,sokkal inkább barátként.
És végül de nem utolsó
sorban a rajongóimra,akik erőt adnak nekem minden áldott nap a
folytatásra,és a kitartásra, akik miatt önmagam vagyok.Utálom
őket sírni látni. Olyankor elszorul a torkom,és én is nehezen
tudom visszatartani az előtörő könnycseppeket. Egy láthatatlan
kötelék tart össze minket. Nem tudom,hogy miért de fontosak
nekem, a családom részei.
Nem sokáig időzhettem
gondolataim tengerében. Nem lett volna helyes Mara-val szemben, ha
felhozom ide,aztán elküldöm.És egyébként is.Mint már
említettem történt ez a születésnapi botrány,és azóta kb
három hónap eltelt.Ideje,hogy végre önmagam legyek, és most
nekem erre van szükségem.
-Kérsz valamit
inni?-igyekeztem mosolyogni,miközben a bárpulthoz sétáltam,
előkaptam két poharat,kérdően lestem a gyönyörű, de ismeretlen
nő felé.
-Hmm.-elgondolkozott.-Talán
csak egy pohár bort.-hanyagul rántott egyet csupasz, fedetlen
vállán.
-Jó választás.Nem akarlak
leitatni.-nevettem halkan.- Nem olyan kellemes egy részeg nővel
bármit is kezdeni.-vetettem egy gúnyos grimmaszt felé, majd a
poharakhoz fordultam,és elkezdtem kiönteni az italokat.
-Ugyan már
nagyfiú.-szenvtelenül elvigyorodott.-Apukám magyar származású.
Tipikusan az a nép akik bírják a piát.-nevetett halkan.-Egyébként
tapasztalat?-vigyorogva utalt az előbbi részeg nős
megállíptásomra.
-Sajnos.-nevettem én
is.Óvatosan átnyújtottam a pult felett a poharat Mara számára,
miközben az én italomba mélyen belekortyoltam.-Nem túl kellemes,
mikor egy jó buli után haza jöttök,és a csaj sajnos annyit
iszik,hogy alig beszámítható,de azért leteper. Hagyja is
magát.Majd a dolog közepén le kell szállnod róla,ugyanis
négykézláb megy kidobni a dolgokat.-az emlék hatására teljesen
összeborzadtam, undorító jelenet volt. Mara viszont jót
szórakozott rajtam.
-Gyere ide.-sóhajtott
fel,mikor végre be tudta fejezni a nevetést.Letettem az inmáron
üres poharamat, majd lassú léptekkel megkerültem a pultot,
egyenesen Mara elé értem aki éppen egy bárszéken ült.
-Csaknem hiányzok?-vigyorogva
még közelebb léptem,Mara pedig még adta is magát. Szétnyitotta
lábait, hogy gond nélkül közéjük állhassak.-Vagy esetleg az
ajkaim hiányoznak?-búgtam fülébe, miközben egyik tenyerem a
combján, a másik pedig már a derekán pihent,és markolta meg az
adott területet.
-Ígérj meg valamit.-suttogta
halkan, miközben egyik keze a tarkómra siklott, majd ujjait
óvatosan a hajamba fúrta.-Ne kímélj.Csak.-halk nyögés hagyta el
testét,mikor megérezte forró ajkaimat nyakán
kalandozni.-Csak...tedd a dolgodat.-szuszogta alig hallhatóan.
-Előtte egy kérdés.-hirtelen
jutott eszembe, de fontosnak tartottam,hogy tudjam. Bár sejtem a
választ, azért mégis jobb ha nem a véletlenre bízzuk.-Ugye szűz
vagy már? Már mint érted.Ha szűz vagy még,akkor sajnos az este
ugrott.-komolyan néztem a szemébe. Most nem vagyok abban az
állapotban,hogy valaki sírjon a vállamon,hogy fáj neki stb. Igen,
ez szép dolog.Már mint mikor egy lány a fiú kezébe adja a
szüzességét.De nem ebben a helyzetben.
-Mi az újoncokkal nem
foglalkozol?-nevetett halkan,mire én rosszallóan néztem rá.
Komolyan kérdeztem,válaszolhatna normálisan is.-Justin.-hirtelen
elmosolyodott, úgy nézett rám mint aki butaságnak tartja a
félelmemet.-Szerinted ha szűz lennék még akkor most itt
vagyok?Nem hiszem.Akkor valószínűleg otthon csücsülök anyuci,és
apuci mellett, valami idióta műsort nézve.-gyengéden előre
hajolt,a fülembe suttogott.-Nem, nem vagyok szűz.És rohadtul
szeretkezni akarok veled, szóval mi lenne ha tennéd a
dolgodat?-kuncogott halkan,mire én is elvigyorodtam.
Előre vezettem ajkaimat, majd
hagytom,hogy az ő forró telt párnái az enyémre
vándoroljanak.Csókja forró volt,és vadítóan szexi.Élveztem
minden egyes másodpercet, amit vele töltöttem.Kell ennél
több?Nem, jelenleg ez bőven elég.Kellenek érzelmek? Azok csak
bezavarnak.
Bár, azt azért hozzá
tenném,hogy akármit mondok,életemben nem kívántam nőt ennyire
mint őt.Ez azért mégis csak furcsa.Volt már pár barátnőm,és
akadt olyan is akivel átléptem a csók határát,és sokkal többről
szólt a dolog.Mégis itt van ez az ellenállhatatlanul szexi nő,
akit egyáltalán nem ismerek,és mégis őt akarom mindenkinél
jobban.Az élete keserű, páratlanul érzéketlen vicce lehet
ez,semmi más.Talán ezzel büntet a sors. Ribanc kell?Tessék Justin
itt van, de egy életre kapod.
Őszintén? Nem
érdekel.Kell,és kész.Óvatosan elhajoltam tőle,de csak azért,
hogy szemébe nézzek.Az őrült vágyon kívül semmit nem láttam.Ő
is akarja. Neki is erre van szüksége.Ígyhát nincs mire
várni.Gyengéden megemeltem, szinte súlytalan testét, átkozottul
vékony,ő pedig vette az adást, azonnal összekulcsolta lábait a
derekamon, én pedig lassú léptekkel haladtam az ágy felé,
miközben ajkaim szabadon hagyott kulcscsontján, vállán és nyakán
játszadoztak.
Mire az ágyhoz értünk arra
eszméltem,hogy nincs rajtam póló, és Mararól is félig
lerángattam a ruháját.Vigyorogva döntöttem le a puha párnákra,
miközben megfontoltan fölé helyezkedtem.
Kezemmel bejártam testének
minden szegletét.Gyönyörű, csillogó, fekete ruhája ha akart ha
nem elvállt gazdájátol,hogy új helyet foglaljon el a földön,
ezzel fedetlenül hagyva a testem alatt megpihenő nőt.
Karja meglehetősen gyengéden
ölelte át a nyakamat,és így húzott magához egy újabb
csókra.Amit én örömmel meg is adtam neki.Eközben kezemmel sem
voltam tétlen, gyengéden vezettem le ujjaimat derekán,hogy aztán
elérjek puha, csipkés alsóneműjéhez. Végig húztam tenyeremet
sima combján, majd a térd hajlata felett egy kicsivel
megmarkoltam,és egy hirtelen mozdulattal fogást cseréltem, így
ujjaim belsőcombját érintették.Gyengéden,és kínzó lassúan
haladtam egyre feljebb,miközben csókunkat egy pillanatra sem
szakítottam meg, sőt sokkal intenzívebbre váltottam ajkaink
mozgását.
Hogy mit éreztem?Nehéz lenne
szavakba önteni.Az adrenalin szétáradt az ereimben, ezzel arra
kényszerítve engem,hog tegyem meg.Ígyhát meg is tettem.Elértem a
női nem legérzékenyebb pontjához.Igyekeztem minél gyengédebben
viselkedni.Tudom, hogy neki el kell lazulnia.Szeretném,ha ez az este
csak pozitív emlékként maradna meg neki. Ujjaimat óvatosan
futattam végig a vékony szövet darabon,mire Mara halkan ajkaimba
nyögött, háta pedig egy pillanatra ívbe feszült.
-Megőrítesz.-zihálta
alighallható, elhaló hangon.
-Azt érzem.-nevettem el
magamat.-Csöpög a khmm...-megköszörültem a torkomat.- Az alsó
részed.-elégedett vigyorral egy afféle se puszi, se csókot
leheltem puha szájára.
-Mit vársz?-vigyorodott el ő
is.Annyira jó,hogy nem olyan mint a többi csaj. Belemegy egy ilyen
egy éjszakás kis kalandba,nem veszi magára mikor ilyennel
viccelődök, és tök lazán válaszolgat.Mararól való
elmélkedésemből azon a bizonyos pontomon kutató keze zökkentett
ki.-Hmmm.-vágott egy megfogalmazhatatlanul érdekes arcot.Egyszerre
volt megdöbbent,és elégedett.-Te sem panaszkodhatsz.
-Bébi,én panaszkodni?-halkan
nevettem.-Ugyan.Kerekperec kimondva lassan ide fogok élvezni ha így
folytatod.Annyira kívánlak.-búgtam fülébe, néhány elejtett
bőrén hagyott csók közben.
-Akkor mire várunk még?Tegyél
magadévá.-lehelte halkan,én pedig egyszerre sokkal vadabbá
váltam.Szenvedélyesen harapdáltam a nyakát,miközben kezemmel
erőszakosan téptem leróla a melltartóját.Amiben ő partner
volt.Egyszáll falatnyi tangában feszített előttem, mikor
megéreztem kezeinek taszítását, így mellette végeztem az ágyon.
Jobban mondva csak egy
pillanatra feküdhettem mellette. Kapva kapott az alkalmon, és a
csípőmre ült.Szédítő volt a látvány,ahogy gyönyörű,telt
keblei szememmel kerülnek egymagasságba.Már az első perctől
fogva láttam,hogy mennyire gyönyörű.De azt hiszem valójában
csak most fogtam fel,hogy ő egy Istennő.Karcsú dereka tökéletesen
ívelt, egészen csípőjéig, ahol kerek, formás feneke szépen
kezdett kidomborodni. Hihetetlen látvány volt,ahogy ott felettem
térdelt,és ahogy ajkai szépen,lassan minden félelem jele nélkül
elkezdték felfedezni testemet.
Már a nyakamnál
játhatott,mikor keze vasmarokként kezdett viselkedni,és a
nyakamban pihenő, vastag aranynyakláncot, mérhetetlenül szexin
megragadta,és így húzott közelebb megához.Éreztem ahogy ajka
ajkamra csúszik.Hát ezért volt ez a kis köz játék. Csókot
szeretett volna.
Jobb kezemet gyengéden
felvezettem arcára,míg baltenyeremet végig simítva testén,
óvatosan elhelyeztem fenekén,majd én is vasmarokká
változtattam,és követelőzően markolni kezdtem tökéletes
domborulatát.Éreztem,hogy ez az este hosszú lesz. Hosszú és
kimerítő.Fogalmam sincs,hogyan fogok holnap reggel munkába menni,
de őszintén? Nem is érdekel.

