#02 Szikra

Sziasztok!:-)

Nos.Megjöttem.Kicsit késve,de itt vagyok.Sajnos jelenleg is készülök egy irodalom versenyre, holnap indulunk,és még most álltam neki a kötelezőket elolvasni.Csak meglesz valahogy.Mindegy, öt órás az út így is szóval legalább lekötöm magamat majd. Mindenképpen viszem magammal a laptopomat,és amikor időm engedi akkor írok. Most is kész a következő rész is, csak még a másodikat sem volt időm feltenni.Szóval a harmadik rész két kommentnél fog érekzni!;-)

Nem húzom az időt, mert a rizsázásomat szerintem senki nem olvassa el.:D:D:D:D

Jó olvasást! <3

-->

A lakosztályba beérve kicsit mintha elbizonytalanodtam volna.Végtére is semmi közünk egymáshoz.Azt sem tudom,hogy milyen ember,de mégis felhoztam.Lehet,hogy az éjszaka folyamán meggyilkol,vagy esetleg kirabol.Bár mind a kettő lényegtelen.Ahogy az életem jelenleg áll, egyik sem számítana.Emlékszem a születésnapomra.Emberek sérültek meg miattam.Olyan emberek akiket szeretek.Rajongókat vesztettem el,és barátokat. Akkor és ott eldöntöttem,hogy nekem nincs helyem ebben az életben.

De természetesen ez nem csak rajtam múlott.Ha Scoo abban az időben nincs mellettem biztosra veszem,hogy úgy döntök,hogy ennyi fájdalmat nem tudok elviselni.És azt hiszem igazam lett volna.Viszont abban nem,ahogy megakartam oldani.Gondoltam a pengére is,hisz csak egy mozdulat.A drog túladagolásra,az legalább nem fáj. Vagy ott volt még a begyógyszerezés és stb. De eszembe jutottak azok az emberek akiket szeretek.

Anyukám.Aki 18 évesen nem félt engem megtartani,és világra hozni.Aki minden erejével küzdött értem világ életében.Akinek annyi mindent köszönhetek mint égen a csillag. Akinek én vagyok az egyetlen.És akinek nem okozhatok akkora fájdalmat, hogy egyszem fiát elveszem tőle.Hogy csak úgy kilépek az életéből, úgy,hogy véget vetek a sajátomnak. Önző lennék.

Az apukámra,a nagyszüleimre,Jazzy és Jaxora.Akiket soha nem hagyhatok cserben. Akiknek szükségük van egy nagy tesóra,és egy nagy fiúra.Akinek példát kell mutatni,és akinek meg kell őket védeni a felnőttek rút világától.

A gyermekkori barátaimra. Ryan,Chaz és Chris belebetegednének,ha kiderülne hogy velem bármi baj történt.Caitlinre aki még mindig őrülten szeret engem,és akinek szerelmét talán soha egy pillanatra sem leszek képes viszonozni,de nem okoznék neki fájdalmat,mert szeretem.Furcsa kapcsolat a miénk. Nem tudom megmondni,hogy még mindig miért kínzom azzal,hogy egyáltalán találkozok vele.Neki az lenne a legjobb, hogy soha nem látna.De önző vagyok,és nem tudok ilyet tenni.

A munkatársakra akik már a családom részévé váltak.Azokra akiknek én jelentem a munkát.Akik elveszítenék mindenüket ha én nem lennék,és mégsem a pénzes zsákként gondolnak rám,sokkal inkább barátként.

És végül de nem utolsó sorban a rajongóimra,akik erőt adnak nekem minden áldott nap a folytatásra,és a kitartásra, akik miatt önmagam vagyok.Utálom őket sírni látni. Olyankor elszorul a torkom,és én is nehezen tudom visszatartani az előtörő könnycseppeket. Egy láthatatlan kötelék tart össze minket. Nem tudom,hogy miért de fontosak nekem, a családom részei.

Nem sokáig időzhettem gondolataim tengerében. Nem lett volna helyes Mara-val szemben, ha felhozom ide,aztán elküldöm.És egyébként is.Mint már említettem történt ez a születésnapi botrány,és azóta kb három hónap eltelt.Ideje,hogy végre önmagam legyek, és most nekem erre van szükségem.

-Kérsz valamit inni?-igyekeztem mosolyogni,miközben a bárpulthoz sétáltam, előkaptam két poharat,kérdően lestem a gyönyörű, de ismeretlen nő felé.

-Hmm.-elgondolkozott.-Talán csak egy pohár bort.-hanyagul rántott egyet csupasz, fedetlen vállán.

-Jó választás.Nem akarlak leitatni.-nevettem halkan.- Nem olyan kellemes egy részeg nővel bármit is kezdeni.-vetettem egy gúnyos grimmaszt felé, majd a poharakhoz fordultam,és elkezdtem kiönteni az italokat.

-Ugyan már nagyfiú.-szenvtelenül elvigyorodott.-Apukám magyar származású. Tipikusan az a nép akik bírják a piát.-nevetett halkan.-Egyébként tapasztalat?-vigyorogva utalt az előbbi részeg nős megállíptásomra.

-Sajnos.-nevettem én is.Óvatosan átnyújtottam a pult felett a poharat Mara számára, miközben az én italomba mélyen belekortyoltam.-Nem túl kellemes, mikor egy jó buli után haza jöttök,és a csaj sajnos annyit iszik,hogy alig beszámítható,de azért leteper. Hagyja is magát.Majd a dolog közepén le kell szállnod róla,ugyanis négykézláb megy kidobni a dolgokat.-az emlék hatására teljesen összeborzadtam, undorító jelenet volt. Mara viszont jót szórakozott rajtam.

-Gyere ide.-sóhajtott fel,mikor végre be tudta fejezni a nevetést.Letettem az inmáron üres poharamat, majd lassú léptekkel megkerültem a pultot, egyenesen Mara elé értem aki éppen egy bárszéken ült.

-Csaknem hiányzok?-vigyorogva még közelebb léptem,Mara pedig még adta is magát. Szétnyitotta lábait, hogy gond nélkül közéjük állhassak.-Vagy esetleg az ajkaim hiányoznak?-búgtam fülébe, miközben egyik tenyerem a combján, a másik pedig már a derekán pihent,és markolta meg az adott területet.

-Ígérj meg valamit.-suttogta halkan, miközben egyik keze a tarkómra siklott, majd ujjait óvatosan a hajamba fúrta.-Ne kímélj.Csak.-halk nyögés hagyta el testét,mikor megérezte forró ajkaimat nyakán kalandozni.-Csak...tedd a dolgodat.-szuszogta alig hallhatóan.

-Előtte egy kérdés.-hirtelen jutott eszembe, de fontosnak tartottam,hogy tudjam. Bár sejtem a választ, azért mégis jobb ha nem a véletlenre bízzuk.-Ugye szűz vagy már? Már mint érted.Ha szűz vagy még,akkor sajnos az este ugrott.-komolyan néztem a szemébe. Most nem vagyok abban az állapotban,hogy valaki sírjon a vállamon,hogy fáj neki stb. Igen, ez szép dolog.Már mint mikor egy lány a fiú kezébe adja a szüzességét.De nem ebben a helyzetben.

-Mi az újoncokkal nem foglalkozol?-nevetett halkan,mire én rosszallóan néztem rá. Komolyan kérdeztem,válaszolhatna normálisan is.-Justin.-hirtelen elmosolyodott, úgy nézett rám mint aki butaságnak tartja a félelmemet.-Szerinted ha szűz lennék még akkor most itt vagyok?Nem hiszem.Akkor valószínűleg otthon csücsülök anyuci,és apuci mellett, valami idióta műsort nézve.-gyengéden előre hajolt,a fülembe suttogott.-Nem, nem vagyok szűz.És rohadtul szeretkezni akarok veled, szóval mi lenne ha tennéd a dolgodat?-kuncogott halkan,mire én is elvigyorodtam.

Előre vezettem ajkaimat, majd hagytom,hogy az ő forró telt párnái az enyémre vándoroljanak.Csókja forró volt,és vadítóan szexi.Élveztem minden egyes másodpercet, amit vele töltöttem.Kell ennél több?Nem, jelenleg ez bőven elég.Kellenek érzelmek? Azok csak bezavarnak.

Bár, azt azért hozzá tenném,hogy akármit mondok,életemben nem kívántam nőt ennyire mint őt.Ez azért mégis csak furcsa.Volt már pár barátnőm,és akadt olyan is akivel átléptem a csók határát,és sokkal többről szólt a dolog.Mégis itt van ez az ellenállhatatlanul szexi nő, akit egyáltalán nem ismerek,és mégis őt akarom mindenkinél jobban.Az élete keserű, páratlanul érzéketlen vicce lehet ez,semmi más.Talán ezzel büntet a sors. Ribanc kell?Tessék Justin itt van, de egy életre kapod.

Őszintén? Nem érdekel.Kell,és kész.Óvatosan elhajoltam tőle,de csak azért, hogy szemébe nézzek.Az őrült vágyon kívül semmit nem láttam.Ő is akarja. Neki is erre van szüksége.Ígyhát nincs mire várni.Gyengéden megemeltem, szinte súlytalan testét, átkozottul vékony,ő pedig vette az adást, azonnal összekulcsolta lábait a derekamon, én pedig lassú léptekkel haladtam az ágy felé, miközben ajkaim szabadon hagyott kulcscsontján, vállán és nyakán játszadoztak.

Mire az ágyhoz értünk arra eszméltem,hogy nincs rajtam póló, és Mararól is félig lerángattam a ruháját.Vigyorogva döntöttem le a puha párnákra, miközben megfontoltan fölé helyezkedtem.

Kezemmel bejártam testének minden szegletét.Gyönyörű, csillogó, fekete ruhája ha akart ha nem elvállt gazdájátol,hogy új helyet foglaljon el a földön, ezzel fedetlenül hagyva a testem alatt megpihenő nőt.

Karja meglehetősen gyengéden ölelte át a nyakamat,és így húzott magához egy újabb csókra.Amit én örömmel meg is adtam neki.Eközben kezemmel sem voltam tétlen, gyengéden vezettem le ujjaimat derekán,hogy aztán elérjek puha, csipkés alsóneműjéhez. Végig húztam tenyeremet sima combján, majd a térd hajlata felett egy kicsivel megmarkoltam,és egy hirtelen mozdulattal fogást cseréltem, így ujjaim belsőcombját érintették.Gyengéden,és kínzó lassúan haladtam egyre feljebb,miközben csókunkat egy pillanatra sem szakítottam meg, sőt sokkal intenzívebbre váltottam ajkaink mozgását.

Hogy mit éreztem?Nehéz lenne szavakba önteni.Az adrenalin szétáradt az ereimben, ezzel arra kényszerítve engem,hog tegyem meg.Ígyhát meg is tettem.Elértem a női nem legérzékenyebb pontjához.Igyekeztem minél gyengédebben viselkedni.Tudom, hogy neki el kell lazulnia.Szeretném,ha ez az este csak pozitív emlékként maradna meg neki. Ujjaimat óvatosan futattam végig a vékony szövet darabon,mire Mara halkan ajkaimba nyögött, háta pedig egy pillanatra ívbe feszült.

-Megőrítesz.-zihálta alighallható, elhaló hangon.

-Azt érzem.-nevettem el magamat.-Csöpög a khmm...-megköszörültem a torkomat.- Az alsó részed.-elégedett vigyorral egy afféle se puszi, se csókot leheltem puha szájára.

-Mit vársz?-vigyorodott el ő is.Annyira jó,hogy nem olyan mint a többi csaj. Belemegy egy ilyen egy éjszakás kis kalandba,nem veszi magára mikor ilyennel viccelődök, és tök lazán válaszolgat.Mararól való elmélkedésemből azon a bizonyos pontomon kutató keze zökkentett ki.-Hmmm.-vágott egy megfogalmazhatatlanul érdekes arcot.Egyszerre volt megdöbbent,és elégedett.-Te sem panaszkodhatsz.

-Bébi,én panaszkodni?-halkan nevettem.-Ugyan.Kerekperec kimondva lassan ide fogok élvezni ha így folytatod.Annyira kívánlak.-búgtam fülébe, néhány elejtett bőrén hagyott csók közben.

-Akkor mire várunk még?Tegyél magadévá.-lehelte halkan,én pedig egyszerre sokkal vadabbá váltam.Szenvedélyesen harapdáltam a nyakát,miközben kezemmel erőszakosan téptem leróla a melltartóját.Amiben ő partner volt.Egyszáll falatnyi tangában feszített előttem, mikor megéreztem kezeinek taszítását, így mellette végeztem az ágyon.

Jobban mondva csak egy pillanatra feküdhettem mellette. Kapva kapott az alkalmon, és a csípőmre ült.Szédítő volt a látvány,ahogy gyönyörű,telt keblei szememmel kerülnek egymagasságba.Már az első perctől fogva láttam,hogy mennyire gyönyörű.De azt hiszem valójában csak most fogtam fel,hogy ő egy Istennő.Karcsú dereka tökéletesen ívelt, egészen csípőjéig, ahol kerek, formás feneke szépen kezdett kidomborodni. Hihetetlen látvány volt,ahogy ott felettem térdelt,és ahogy ajkai szépen,lassan minden félelem jele nélkül elkezdték felfedezni testemet.

Már a nyakamnál játhatott,mikor keze vasmarokként kezdett viselkedni,és a nyakamban pihenő, vastag aranynyakláncot, mérhetetlenül szexin megragadta,és így húzott közelebb megához.Éreztem ahogy ajka ajkamra csúszik.Hát ezért volt ez a kis köz játék. Csókot szeretett volna.

Jobb kezemet gyengéden felvezettem arcára,míg baltenyeremet végig simítva testén, óvatosan elhelyeztem fenekén,majd én is vasmarokká változtattam,és követelőzően markolni kezdtem tökéletes domborulatát.Éreztem,hogy ez az este hosszú lesz. Hosszú és kimerítő.Fogalmam sincs,hogyan fogok holnap reggel munkába menni, de őszintén? Nem is érdekel.